Gyerekkorában a Benci is olyan dolgokat "szart", (már bocs), amiről azt se tudtuk, hogy olyan létezik nálunk!! Volt ott madzagon lógó kakagolyó, vonalkóddal fűszerezve, és egyéb "nyalánkságok"! Viszont nagy szerencsénkre nem kényes a gyomra, soha nem volt még hasmenése, vagy szorulása, pedig a papírt a mai napig imádja szétrágni, pedig már elmútl 2 és fél éves!
Amúgy imádnivaló a Polka!

köszi : )
plasztikus a leírásod a dermesztő "produktumokról" :D
de tényleg így van! amikor a harisnyás sztori miatt állatorvosnál voltunk, épp ott volt a váróban Csányi prof és Jeromos. Mesélte (Csányi, nem Jeromos :), h volt egy ismerőse, akinek a kutyája szép nagy köveket evett, és állandóan azokat kellett kiműteni belőle...:S

Hú, szegény kutyi!! Amúgy imádom a Csányi prof. könyveit, nagyon nagy szeretettel ír a kutyáiról, sajnos a kiadás után (a hátlapon olvastam) halt meg a Bukfenc. A Jeromos sem lehet már fiatal!
Sajnos ebben a korban (mint a Polka), nagyon oda kell figyelni rájuk, mert egy pillanat alatt megvan a baj!

Nem fiatal már szegénykém, de nagyon helyes kutyus. A Csányi-könyvek sztem is rendkívül hasznosak, főleg egy olyan kezdő kutyásnak, mint én is. Tényleg, Benci még felszedi sétáltatás közben a földről amit talál? Mert Polka olyan, mint egy porszívó...

A Benci erről nagyon gyorsan leszokott, mindig mondogattam neki, hogy "köpöd ki, köpöd ki", meg a fejére kopintottam, persze csak nagyon picit, így szerencsére hamar megtanulta. Először nem köpködte ki, hanem úgy kellett előhuzigálnom a büdi zsepiket, meg egyéb "guszta" dolgokat a szájából, de aztán szerencsére hamar megtanulta mit jelent. Még jó, hogy azt hagyja, hogy kivegyem a szájából, ami nem odavaló, ezt úgy értem, hogy még a kaját is, egyedül ha csontot talál, akkor képzeld, teljesen megbolondul, egyenesen hazarohanna vele (először nem értettük, mi ez a rohanás, aztán egyszer az utca végéről rohantunk vele haza (persze pórázon) akkor értettük meg,hogy biztonságban akarja tudni a "zsákmányát", ezért van az egész. (A szomszéd néni szokott mindenféle kajamaradékot odadobálni a fűbe, de most már figyelünk, hogy ne menjünk még véletlenül se arra.)
Képzeld, a régi kutyám (őt ki szoktuk engedni az utcára is), egyszer hazahozott a szomszéd nagykukája mellől egy véres tampont és lerakta a szoba közepére! Nem is nagyon akadtunk ki! Ja, meg egyszer egy leütött nyulat! Amit utána a szomszéd még meg is főzött, miután visszakapta. Lesznek Neked is biztos még hasonló jó kis élményeid! Csak ide írd be, nagyon szeretem az ilyen blogokat olvasgatni!
Sok sikert kívánok Neked a továbbiakban is ehhez a gyönyörűséghez!